A stroke-vizsgálatok a trendet figyelmen kívül hagyva rendszerint nem vagy csak csekély számban randomizáltak idős személyeket, ezért a rájuk vonatkozó adatok hiányosak.

Akut ischaemiás stroke esetén a gyulladásos reakciók − nuk­leá­ris faktor-kappa B (NF-κB)-n keresztüli − vinpocetinnel történő modulálása ígéretes alternatívát jelent a betegség prognózisa szempontjából.

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz a családorvosnál. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az érintettek körülbelül fele még a családorvost sem keresi fel panaszával, hanem vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezeli magát, akkor még tisztábban láthatjuk, milyen gyakori is ez a panasz. Mindenkinek legalább egy-két alkalommal van élete során fejfájása anélkül, hogy komolyabb betegség állna a háttérben. Mégis nagyon fontos, hogy a szakmai irányelvek alapján történjen a beteg kivizsgálása és kezelése. A kezelés kulcsa a megfelelő betegoktatás.

Parkinson-kórban a hagyományos, dopamin-helyettesítő terápiák sikertelensége esetén előrehaladott terápiás lehetőségek alkalmazására kerül sor, köztük mély agyi stimulációra, levodopa/karbidopa intesztinális gélre vagy folyamatos szubkután apomorfin-infúzióra.

A vizsgálat eredményei szerint rivaroxaban kezelés mellett a vérzéses szövődmények, különösen az intracerebrális vérzések kockázata alacsonyabb, mint K-vitamin antagonista kezelés mellett, 80 évesnél idősebb, nem-valvuláris eredetű pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél.

Az agyi érkatasztrófák a rokkantság vezető okai és a halálozási listák éllovasai. A köznapi nyelven használt stroke kifejezés nem fedi le teljességgel a kórképet, ugyanis az agyi érkatasztrófák 4 nagy csoportra oszthatóak, úgy mint az érelzáródásos stroke (ischaemiás stroke – a mindennapokban használt értelemben erre utal a stroke kifejezés), a vérzéses stroke (agyvérzés, haemorrhagiás stroke), a subarachnoidealis vérzés és az agyi vénás thrombosisok (sinusthrombosis) (1).

Az OTSZ Online szerint az ischaemiás stroke-on átesett betegeken a thrombectomia idejének megnyúlása rosszabb végső kimenetellel jár.

Az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC), mint a dabigatran, rivaroxaban, és apixaban idős, pitvarfibrilláló betegek esetén legalább olyan hatékonyak a stroke prevenciójában, mint a warfarin, ugyanakkor kisebb mellettük a koponyaűri vérzés kockázata, ami az alvadásgátló terápia legsúlyosabb szövődménye ezeknél a betegeknél. Ezért a NOAC-kezelés különösen vonzó alternatíva a stroke prevenciójára idős, pitvarfibrilláló betegek esetén.

A gastrointestinalis (GI) vérzéses szövődmények kockázata az újabb típusú orális anticoagulánsok mellett hasonló ahhoz, ami warfarin kezelés mellett tapasztalható. Mindazonáltal a GI vérzés kockázata 65 éves kor felett emelkedik, ami különösen igaz a 75 év feletti korosztály esetén.

A cardioversióra kerülő betegek antikoagulációját felmérő tervezett, randomizált vizsgálata eddig azonban még váratott magára. Idén, 2014 szeptemberében, Barcelonában az ESC kongresszusán ismertették az X-VeRT tanulmány eredményeit.